Ha megmutatod, másoknak az utat az azt jelenti, hogy a te utadat teszed az emberek számára láthatóvá. A te szűrődön keresztül mutatsz meg nekik valamit.
A világ annyi, amit Te beleteszel és megmutatsz másoknak. (ez itt nem a sör reklám, különben is én a másikat, a csillagosat szeretem)
Mindegy hogy az alkalmazottad, a párod vagy a gyereked az, akinek megmutatod a világot.
Oktathatsz, taníthatsz, nevelhetsz, coachingolhatsz. Van amikor az kell, ezeknél használhatsz a külső referencia pontokat olyat ami nem egészen Te vagy.
Olyankor viszont mikor utat mutatsz, valakinek akkor saját magadat kell adni, a Te utadat kell megmutatni neki, mert ha ilyenkor is az oktató nevelő, főnöki szerepedet játszod, akkor nem látja meg azt az utat amit mutatni akarsz neki.
Az Ő útját Te nem járhatod és Ő sem a Tiédet. Max annyit tudsz segíteni, hogy megmutatod merre induljon.
Amikor megmutatod magad vigyázz, hogy fogalmazol. Nem rohanhatod le rögtön!
Nehéz úgy fogalmazni, hogy csak az ajtót mutasd meg, mert kinyitni már neki kell.
Még nehezebb, türelmesen kivárni, hogy ki is nyissa azt az ajtót.
Talán a legnehezebb nem számon kérni a visszajelzést. Mert az amikor rájön, hogy ott az ajtó akkor gyakran nem is veszi észre, hogy te mutasd meg neki. Sőt sokszor tagadja, nem csak azt, hogy Te közrejátszottál az egészben, de olykor még a cselekedetet is önmagában.
Még nehezebb, türelmesen kivárni, hogy ki is nyissa azt az ajtót.
Talán a legnehezebb nem számon kérni a visszajelzést. Mert az amikor rájön, hogy ott az ajtó akkor gyakran nem is veszi észre, hogy te mutasd meg neki. Sőt sokszor tagadja, nem csak azt, hogy Te közrejátszottál az egészben, de olykor még a cselekedetet is önmagában.
Annak kell örülnöd magadban, hogy már csinálja elindul a saját útján, és ilyenkor nincs idő visszajelzést adni, vagy megköszönni.
Arra figyelj, hogy ha egyszer megcsinálta nem biztos, hogy megcsinálja még egyszer. Segíts neki benne. Örülj, hogy átszűrtél valamit magadon és ő ebből tanult.
